Toronnyal díszített barlang vár áll a Szanjna parton
Vajh’ ki járt itt? Nemes, művész és a Rommel eszkadron.

Monet élt itt negyven évet,
s festett meg itt számos képet.

Kalandor hajós nép tört ide be egykor
rabolt, és pusztított, ez volt a viking kor
alkut kötött később, mert ettől függött léte,
s ennek zálogául új hont hozott létre.
Itt nyugszik Rollo a viking ős atya
árnyékot vet sírjára a katedrális fala.
Később pestis járvány pusztít határain belül
ez emberek ezreinek életébe kerül
emléküket őrzi a kőbe vésett halál
ki mindenkit táncba vitt, akit éppen talált.
Oh, Jeanne, egyszerű gyermek, tudatlan szűz leány,
tizenkilenc éved még ma is nagy talány.
Itt gyűltek az emberek égő tested köré,
itt tért meg lelked a fellegek közé.

Alexandre Le Grand egy borongós este
rejtett kincsként talált a titkos receptre.
Sok fűszerből áll e bencés ital,
s ki iszik belőle hamar meg nem hal.

Étretat-nál vagyunk, magasan az ormán,
alakítja őt ezer szél és orkán.
Az Oiseau Banc nevét örökre itt hagyta,
s látta utolsóként a Menny kapujának partja

Túlélt ő sok mindent; háborút, járványt, tüzet és vizet
kikötője partján Calvadost iszunk, nem ám vizet.

Vilmos a fattyú, Normandia fia,
lőn angol hódító, élet halál ura.
Herold a hitszegő ennek biz’ nem örül
a bayeux-i kárpit ezt hagyta örökül.

Egy évezreddel később ezen partok felett
millió katona nyújtott bátran kezet.
Az ördöggel dacoltak ó, bizony vele
fehér kereszten áll mindegyiknek neve.

Kissé
távolabb már,
egy öböl közepén,
fenségesen díszlik egy szikla
tetején. Mint felkiáltójel áll föld és ég között,
hajdan egy remete ide költözött. Azóta
jöttek sok százezren ide, hogy
elhiggye a hitetlen, neki
is van hite. 

Ott áll a kőoszlop a semmi közepén,
s nem tudni pontosan mi ez a szerzemény.

Ördögtől származhat ki fentről ledobta,
mert Sámson művére fellobbant haragja.
Nem messze kőtemplom őrzi a szent nevét
az ördög ledöntötte tornyának felét.

A cancale-i osztriga egy élő, tengeri csoda,
sokat veszít bizony ki nem kóstolja soha.

A város, hol Chateaubriand élt: Saint-Malo.
Séta a városban több mint helyénvaló.
Korzárok éltek valaha itt,
s aranyozták be a hely napjait. 

Tündér lakta hely ez a szép vár; Fougères.
Angolok dúlták, bretonok védték,
a vár építészetben ő a legfőbb mérték. 

Királyok és templomosok jóvoltából épült fel e szentély,
a kőbe vésett argó itt a híres rejtély.
S itt van a legszentebb kelengye,
Jézus anyjának hófehér leple.
A Pepita folyosó zarándokok útja,
mélyen a föld alatt a pogányok kútja…
Chartres maga mind ez, egy csodás enigma.

(Bálint Péter idegenvezető)